|
|
|
|
Somoskõ Vára - Salgótarján | |
|
|
|
|
|
|
|
Információ, szállásfoglalás |
| TÃpus: |
vár, hagyományõrzõk,
|
| CÃm: |
|
| Nyitvatartás: |
egész évben
|
| Telefon: |
+36-32-512-316, +36-32-512-315 |
| Fizetõeszköz: |
|
| Bemutatkozás |
 Üdvözöljük Somoskõ Várában
A vár története
A vár építésérõl oklevél nem maradt fenn az utókor számára, azonban létezik egy máig is élõ legenda, melynek történelmi és földrajzi vonatkozásai a valóságot fedik. 1241-ben a tragikus következményû muhi csata után IV. Béla és kísérete rejtett erdei utakon errefelé menekült, és egy éjszakát töltött az akkor még üres somoskõi bazaltkúpon. A felgyújtott falvakból odamenekült bujdosó és segítségért könyörgõ népnek megígérte, hogy ha elmúlik a tatár veszedelem, várat építtet ott, hogy így óvja meg a környék lakóit az esetleges újabb támadástól.
A várat a Kacsicsok építették. A nemzetség elsõ jelentõs személyisége Simon bán, erdélyi vajda volt, aki részt vett II. Endre felesége elleni merényletben, Bánk bán oldalán (1213). Ezáltal elveszítette pozícióit, de fiai -János és Simon - megtarthatták birtokaikat az Aranybulla rendelkezése alapján. /az apák bûneiért a leszármazottak nem büntethetõk). Így került Simon kezére Salgó és területe, akinek leszármazottai -Illés és Miklós- amellett, hogy felépítették Salgó várát, a környéken összefüggõ földterületet harácsoltak össze. Illés fia Péter kapta örökségül a területek nagy részét, többek között a somoskõi földet is. Péternek öt fia közül Leusták és Jákó az, akik fölépítik aztán Somoskõ várát, - a feltételezések alapján, - 1290 körül.
1310-ben az öt fivér csatlakozva a többi Kacsicshoz (kivétel Szécsényi Tamás) a trencséni oligarcha: Csák Máté oldalára állt, és részt vállaltak a számunkra balul végzõdõ rozgonyi csatában (1312). 1321-ben Csák Máté meghalt, s Károly Róbert emberei 1323-ra felszámolták az ellenállási zónát, beleértve Somoskõt is. A vár tulajdonjoga Szécsényi Tamás kezére szállt, aki már akkor egyben erdélyi vajdasági pozíciót betöltve, a király mellett, az egyik legfontosabb embere volt az országnak.1455-ig kisebb-nagyobb megingásokkal a várat, - mely tovább épült a gótika jegyében -, a Szécsényi család birtokolta. Közben szembe kellett nézni a cseh-huszita betámadásokkal is, amely Zsigmond király és a magyarság egésze ellen szól. Az 'eretnek harcosok' szövetségest találtak Salgó várának vezetõiben és azt hatalmuk alá vonták, kialakítva az általános veszély lehetõségét Somoskõ körül. Végül 1460-ban Mátyás király seregei felszabadították a szomszédos erõdítményt.
Ekkor azonban már a Szécsényieknek el kellett zálogosítani ezen területeket Losonczy Albert és Guti Országh Mihály számára. késõbb Albert fia István megváltotta az Országhok részét, s a birtok teljes egészében a Losonczyak kezére került.
1526-ban új korszak köszöntött be a magyarság számára. A mohácsi összeomlásból kifolyólag az ország nagy része a törökök keze alá került, s a XVI: század közepére veszélyeztették az északi területeket is. Jól mutatja ezt, hogy 1554-ben mind Salgó, mind Fülek vára az oszmánok kezére került, tulajdonképpen harapófogóba szorítva ezzel Somoskõt. De ezzel egyszerre különösen fontossá is vált ez a picinyke nógrádi vár. 1559-ben megkezdõdik a falak korszerûsítése (ekkor épülnek a jellegzetes kör alakú bástyák) az országgyûlés rendelkezése alapján.
Egy 22 éves, állandó izgalommal teli idõszak köszöntött be a környék lakosai és a vár védõi számára. Állandó potyák, egymást követõ kisebb összecsapások jellemezték ezt a periódust. 1576-ban Ali bég támadta meg az erõdítményt. Ekkor a tulajdonos: Losonczy Istvánné szül. Petrovinai Pekry Anna. A várkapitány pedig a fiatal Modolóczy Miklós, aki végül átadja az ellenség kezére. De Somoskõ végül nem maradt sokáig török felügyelet alatt. 1593-ban Teuffenbach Kristóf felsõ-magyarországi fõkapitány elfoglalta Fülek várát. Ekkor kisebb lovassereg indult, -soraiban Balassi Bálinttal -, Somoskõ felmentésére. Harc azonban nem alakult ki, mert Prépostváry Bálint rövid alkudozás után békés úton visszaszerezte azt.
A Habsburg-ellenes küzdelmek folyamán Nógrád megye az 1605-ben fejedelemmé választott Bocskai István oldalára állt. 1606-ban végül a zsitvatoroki békében mondták ki, hogy Somoskõ magyar kézen maradt. 1608-ban elrendelték a vár felújítását, de ebbõl feltehetõleg nem lett semmi, mert az 1618-as országgyûlésen megemlítették a létesítmény erõs romlását.
1623-ban az erdélyi Bethlen Gábor szabadságmozgalma idején a hadak a vártól nem messze vonultak el, azonban az Ferdinánd király híveinek kezén maradt. 1663-ban, egy újabb széles körû török támadás során több környezõerõdítmény megadta magát, Somoskõ azonban Fülekkel egyetértésben ellenállt.
1681-ben a soproni országgyûlés ismét elrendelte a falak megerõsítését, rá egy évre azonban Thököly elfoglalta és kiindulópontként használta fel Fülek ostromakor. A sorozatos igénybevétel azonban jelentõsen rongálta az épületet. Az erõsítésre pedig nem mindig jutott, mégha felsõbb körökben úgy rendelték is el.
A Rákóczy szabadságharcba már elég rossz állapotban kapcsolódott be 1703 novemberében, amikor a vár labanc érzelmû kapitányát elfogták, így az a felkelõk kezére került. Ekkor Ráday Pál zálogbirtoka a környék, akit 1706-ban Somoskõ-Újfaluban látogatott meg a Zólyom felé tartó II. Rákóczy Ferenc.
A 'Hõskor' vége 1711-ben következik be, amikor a várat Bécs megbízásából kiégették. Ráday Pálnak köszönhetõ, hogy a falakat teljes egészében nem rombolták le. Késõbb az uradalom a Péterffy család kezébe került. a XIX. században a Stahremberg és Radvánszky család birtokolta a várat és a környezõ területet.
1920. június 4-én Versailles-ban a trianoni békeszerzõdés aláírása a várromot és az alatta elterülõ falut Csehszlovákiának juttatta. 1922. június 20-án az angol Charrey elnöklete alatt álló bizottság visszaítélte, 1923. április 23-án pedig a Népszövetség visszacsatolta az anyaországhoz Somoskõ községet, de a tényleges birtokbavétel csak 1924. február 15-én történhetett meg ünnepélyesen. Így a várat a településtõl jelenleg határvonal választja el. Ma Somoskõ vára Szlovákia területén, Somoskõ település, pedig Magyarország területén található.
2005 ÉVI PROGRAMOK
- X. Nemzetközi Folklór Fesztivál - július 27. - augusztus 1.
- Nemzetközi Ugrálógála - Szeptember 2.
Látogassák meg Önök is szabadidejükben a Somoskõi Várat!
Hasznos tippek! További Salgótarján-i szállások |
|
| MegközelÃtés |
|
| Információ, szállásfoglalás: |
CÃm: H-3100 Salgótarján,
Tel: +36-32-512-316, +36-32-512-315
|
|
|
|
|
|
|
