Üdvözöljük Pálházán, a 'Hegyköz fõvárosában'!


Pálháza, Magyarország legészakibb részén, a Zempléni Hegység keleti oldalán fekvõ földrajzi- földtani értelemben rendkívül változatos megjelenésû és páratlan természeti értékû, egészséges mikroklímával rendelkezõ hegyközi tájegység középpontjában fekszik. Vonzása a Hegyköz 17 településére terjed ki, állandó lakosainak száma 1999. jan. 1-én 1223 fõ.

Pálháza rövid története:

Az ásatások során nyert leletek alapján arra lehet következtetni, hogy a Zempléni hegységben, a Hegyköz területén már az õskorban is éltek emberek. Pálháza település valõszínüleg a füzéri vár akkori várbirtokosának Drugeth Fülöp nádornak utasítására telepítéssel, új irtásfaluként az 1320-as években jött létre a Bisó patak völgyében. Késõbb Luxemburgi Zsigmond 1389-ben örök adományul adta Perényi Péternek Füzér várát és tartozékait, benne Pálházát is. Az 1389.-i adománylevélben merül fel elõször Pálháza neve.
A település a XV. században és a XVII. Század elején többször elpusztul. A XV. században a husziták többször feldúlják. A török hódítás idején portyázó török csapatok miatt pusztul el, majd magyar lakosokkal betelepül. Azt 1711. évi pestis járványkor és tûzvész miatt ismét elnéptelenedik
1875-ben Pálháza Ipartelepen megépül a mai Fûrészüzem elõdje a Fûrészmalom. A Kemenc-patak völgyben lévõ erdõterületen kitermelt fa szállítására 1888. évben építik meg a Kõkapui völgyben Pálháza Ipartelep induló állomással a keskeny-nyomközû erdei vasutat - ez a mai Magyarország legrégebben épített erdei vasútja.
Pálháza lakossága földesurát követve felvette a református vallást. 1812-ben megépül a református templom.
Az elsõ világháború sok szenvedést okozott a Hegyköz lakosainak. A Trianoni békeszerzõdésben meghúzott országhatár a perifériára sodorta a Hegyköz környékét, elvágva a felvidéki gazdasági, közlekedési kapcsolatait.
A gazdasági fejlõdés az 1929. évi gazdasági válság után és a második világháborúban ismét megtorpant. A megtorpanás után a gazdasági fejlõdés azonban az 1950-es években tovább folytatódott. Pálháza az állami Erdészet hegyközi központjává válik.
A fejlõdés mellett azonban voltak kedvezõtlen körülmények is. A lakosság nagy felháborodására 1980-ben oktalanul felszámolták a hegyközi, bodrogközi kisvasúthálózatot, amely máig is ható veszteséget okozott a hegyközi települések lakosságának és gazdálkodó egységeinek, intézményeinek. Kilencévi szünet után 1989. évben Pálháza Iparteleprõl kiindulva a Rostalló végállomásig közös erõfeszítéssel megépítésre került 7 km-es szakaszon az erdei kisvasút, mely 1996. évben Pálháza indulóállomással még 1,2 km-es szakasszal bõvítésre került. 1999. évben pedig a pálházi induló állomáson megépült az indóház.

Kisvasút, Pálháza:

Pálházáról indul az ország legrégebbi keskeny nyomközû erdei vasútja, amely 1888 óta mûködik. A kisvonat szerelvénye jelenleg Pálháza - Kõkapu - Rostalló között szállítja a turistákat.

Károlyi-kastély:

Romantikus kirándulást tehetünk, ha a pálházai kisvasúttal megyük el a kõkapui Károlyi-vadászkastélyhoz (ma szálló), ami egy alagúttal átfúrt sziklahegyre épült. A kastély melletti kis tavon csónakázni is lehet.

Egyéb közeli látványosságok:

-Füzérradvány, Károlyi-kastély és a parkja
-Füzéri vár
-Hollóháza, Porcelán múzeum
-Széphalom, Kazinczy Mauzóleum

Rendezvények:




Szálláslehetõségek:

- Megálló Vendégház (Dózsa Gy. út 160/b)
A szállás részletes bemutatása a 'vendégházak' menüben.
- Körmöndi Zoltánné - falusi vendéglátás (Dózsa Gy. út 2.)
- Orehovszky István - falusi vendéglátás (Sport út 1.)
- Ulicska Lászlóné - falusi vendéglátás
- Tölgyfa Panzió és Vendéglõ (Dózsa Gy. út 131.)
A szállás részletes bemutatása a 'panziók' menüben.

 

Hasznos tippek!